Magyarországtól tavaly koháziós pénzek elvételét tervezte az EU azért, mert az ő - és csk az ő - számításaik szerint néhány tized százalékkal meghaladta volna a hiány a 3%-os határt. Francois Holande tegnap kijelentette, hogy Franciaország nem fogja elérni a 3%-os költségvetési hiányt. Kíváncsian várjuk az EU reakcióját.
Indoklásképen a francia elnök úgy vélte, hogy a megszorítások további folytatásával elveszne a növekedés reménye. Vagyis a választók úgy éreznék, hogy az a politika nem visz sehova, és akkor jönnének a szélsőségesek, és a széthulló Európa.
A francia elnök bizony igazat beszél. Már csak azért is tudnia kell ezt, hiszen ő is azok között volt, akik a növekedés reményét szétfarigcsálták például Görögországban, Írországban, Olaszországban, Romániában és még Magyarországon is. Azok között volt, akik követelték a hiány betartását a közös értékek és közös felelősség nevében. És azok között volt, akik végignézték, ahogy a szélsőségesek beássák magukat a reménytelenség dombjai közé.
Micsoda érték innen nézve, hogy a magyar társadalom túlélte a költségvetés rendbetételét! Micsoda érték, hogy sem nagy összeomlás, sem politikai széthullás nem következett be. Márpedig mi túlvagyunk a nehezén, Franciaország, és sokan mások még előtte állnak.
Olli Rehn nem fog válságtanácskozást tartani, nem fogja követelni, hogy függesszék fel a Franciaországnak járó EU-s forrásokat. A német kancellár sem fogja a közös értékekre figyelmeztetni Franciaországot.
Mi pedig csak hátra-hátra pillantunk a Balkán fele, mert eddig azt hittük, hogy az európai integrációval ettől a világtól akarunk megszabadulni. Most nézünk, hogy merre van kelet és merre nyugat. Azt hittük, hogy az „erősebb kutya” effektus kordában tartható a közös értékekkel. Mert ha nem, akkor mi értelme az integrációnak?
Ha elvész a hit a közös értékekben, akkor jönnek a szélsőségesek, és a széthulló Európa.
